A nyár a betakarítás, az aratás, a bőség időszaka. A júliusi hagyományok az aratóünnepeken kívül a gyermekáldáshoz, a családalapításhoz kötődnek. Éppen ezért lehet, hogy július népies elnevezése áldás hava. A népszokások között nyári ünnepek, lakomák és a fohászkodásra legalkalmasabb napok szerepelnek.
Jeles napok júliusban
A népszokás szerint július hónapra is esnek olyan jeles napok, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírtak- bírnak az ember életében. Lássuk, mely napokra kell különös figyelmet szentelni júliusban!
- július 2: Sarlós Boldogasszony napja – Ez a nap nem csak aratóünnep, de az áldott állapotban lévő Mária ilyenkor kiterjeszti védelmét a szegényekre, elesettekre és a várandós nőkre. Több helyen is szokás volt búcsút tartani ezen a különleges napon.
- július 20: Illés napja – Az Ószövetség szerint Illés tüzes szekéren ment fel a Mennybe. A népszokások szerint ezen a napon nem szabadott a mezőn dolgozni, mert Illés szekere dörgött-zörgött az égen. Ezen a napon viharos időjárás várható, még a jégeső sem ritka, ezért régen féltek ettől a naptól.
- július 22: Mária Magdolna napja – Mária Magdolna a bűnből megtért asszony az asszonyok és kislányok védőszentje. Ezen a napon sok helyen tilos volt az asszonyoknak dolgoznia. A népszokások szerint ha ezen a napon vágtak a fiatal lányok hajából, gyors növekedésnek indultak, még szebbek lettek a következő évre.
- július 26: Szent Anna napja – Szent Anna volt Mária édesanyja. A júliusi hagyományok közé sorolható, hogy azok az asszonyok, akiket hosszú ideig elkerült a gyermekáldás, ezen a napon fohászkodtak a szenthez segítségért.
Nyári ünnepek
A júliusi hagyományok közé tartoznak a búcsúk, aratóünnepek és falunapok is. A búcsúk általában egyházi ünnepek. A templomhoz vagy a közösséghez köthető szentek napján tartják, vagy egyéb jeles napon. A búcsú lényege az egyházi területek végigjárása, jó szerencse és áldás kérése. A legtöbb búcsú közös vacsorával, csendes mulatással végződik.
Az aratóünnepeknek a régi népszokások szerint nagy jelentősége volt a falvak életében. Adott időszakban egymás után mindenki földjén elvégezte a falu az aratást. Mivel nem volt mindenkinek megfelelő mennyiségű és minőségű szerszáma, munkaeszköze és kocsija, a falu közös erővel végezte az aratást a földeken. A júliusi hagyományok közé sorolható a munkában segítők megvendégelése. Az a gazda, akinek aznap a földjén dolgoztak, az aratás után megvendégelte a neki segítő falusiakat.
A nyári ünnepek közül nem maradhatnak ki a falunapok sem. A legtöbb falu életében nyáron volt idő, megfelelő mennyiségű termény és megfelelő időjárás a falunapok megtartására. A falvakban ilyenkor bográcsversenyt, vásárt, mulatozást tartottak. Még ma is sok magyar faluban tartanak nyári falunapot!
Ha felkeltettük az érdeklődésedet iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le a további érdekességekről, hírekről sem! Ha kíváncsi vagy hagyományos receptjeinkre, kövesd Facebook-oldalunkat!
