A december beköszöntével elérkeztünk az év utolsó és egyben legünnepibb hónapjához. Ez az időszak arról szól, hogy felmelegítsük a testünket és a lelkünket, így nem érdemes kihagyni az ünnepek legnépszerűbb fogásait. Amellett, hogy ilyenkor a hagyományok szerint jól megtömjük a hasunkat, az asszonyokra és a karácsonyra is kiemelt figyelmet szentelünk.
Az asszonyok decemberi ünnepei
A hajadon lányok párkeresési hagyományai decemberben is folytatódtak tovább. A jeles események során december 4-e, Borbála napja indította, amikor is a fiatal lányok vázába helyeztek egy cseresznyeágat annak reményében, hogy az karácsonyra kivirágzik, hiszen az közeli házasságot jövendölt.
Szent Luca napját december 13-án ünnepeljük, akihez két jelentős népszokás is kapcsolódik. A Luca-járás során a férfiak belisztezett arccal körbejárták a környékbeli házakat és körbe meszelték azok lakóit, hogy ezzel elűzze a betegségeket és minden lehetséges bajt. Ezen a napon tilos volt számos olyan házimunka elvégzése, mint például a varrás. Úgy tartja a néphagyomány, hogy Luca ilyenkor bevarrja a tyúkok fenekét, valamint kóccá változtatja a fonalat.
Ezen a napon kezdődött a Luca székének készítése is, amit hétféle fából kellett összeállítani vasszegek nélkül. A hagyomány szerint, ha a készítője az éjféli misén felállt rá, akkor meglátta róla a falu boszorkányát, ám ezután gyorsan haza kellett menekülnie. A biztonságos menekülés érdekében javasolt volt mákot szórni magunk mögött, hiszen ezt a boszorkányoknak muszáj felszedniük, amivel idő nyerhető.
Az karácsonyi népszokások és a párkeresés összefonódásának ünnepe az advent, amikor amellett, hogy négy héten keresztül hangolódtak az ünnepekre, még a párválasztást is igyekeztek elősegíteni a hajadonok. A hajnali misék során a fiatal lányok a harang köteléből kihúztak néhány szálat, amit aztán a pántlikájukban hordtak, hogy a farsangi mulatságok során minél több kísérőjük legyen.
Karácsonyi népszokások sorozata
Az adventi előkészületek mellett a december 6-a, azaz Szent Miklós ünnepe is megalapozta az ünnepi hangulatot a népi hagyományokban. A tradíció szerint Szent Miklós püspök az ablakon át aranyat dobott be a hajadonoknak, így azok tisztességesen házasságot tudtak kötni. Innen ered a ma már elterjedt szokás, miszerint ezen a napon a gyerekek kihelyezik az ablakba a megtisztított csizmájukat, és várják, hogy megteljenek mindenféle jóval.
A karácsonyi időszak decemberi 24-ével kezdődtek, ami egyben Ádám és Éva emléknapja is. Ezt hagyományosan dologtiltó napként tartották számon, azaz csak a sütés-főzés és a takarítás volt elfogadható ilyenkor. Nagy népszerűségnek örvendett ezen az estén a kántálás is, amely során a gyerek köszöntőket mondtak a falu népének.
December 25-e karácsony első napja, Jézus Krisztus születésének napja, valamint a téli napforduló ideje is egyben. Attól függőben, hogy ez a nap a hét melyik napjára esett, eltérő jövendöléseket mondtak a téli időjárásra vonatkozóan. 25-ével azonban nem zárult le az ünnepi időszak. Karácsony másodnapján, István napján a legények járták körbe jókívánságokkal a környező házakat, míg december 27-e, János napja hagyományosan a bor felszentelésének ünnepe volt.
Az év jeles napjainak során és egyben magát az évet is december 31-e, azaz Szent Szilveszter pápa emléknapja zárja. Ezen a napon vidáman búcsúztatjuk az évet, és egyben megpróbálunk jóslatokat tenni az elkövetkezendő új évre. Gyakori volt a szerencsepogácsa sütése ilyenkor, amibe pénzérmét jeltettek. Aki megtalálta az érmét, annak garantáltan sikeres éve lesz.
Ha felkeltettük érdeklődésedet, iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le a további érdekességekről, hírekről sem! Ha kíváncsi vagy további érdekességekre, babonákra, vagy éppen az aktuális kedvezmények érdekelnek, akkor kövesd Facebook-oldalunkat!
Ha tetszik, amit olvasol, oszd meg másokkal!
