Folytatjuk az ízőrzést! Ezúttal az ünnepi húsételek kerültek a fókuszba, hiszen vannak fogások, amelyek állandó szerepet játszanak az életünkben. Tudtad azonban, hogy az egyes ünnepekhez kapcsolódó húsfogások hogyan alakultak ki? Vajon miért pont libát eszünk Márton-napon? Bejegyzésünkből ez is kiderül.
A húsevésnek sorrendje van?
Manapság már bármilyen húst megvásárolhatunk egész évben, ám régebben a háztáji gazdaságoknál közel sem volt minden ilyen elérhető. A húsevésnek szigorú sorrendje volt, és még jelenleg is van azoknál a háztartásoknál, ahol önfenntartó gazdaságot folytatnak. A sorrend tulajdonképpen a különböző állatok fejlődéséhez igazodik, és visszaköszön a hagyományos ünnepek tradicionális fogásaiban is.
De hogy is néz ki ez a sorrend? A január többségében a disznóvágásról szól, így ebben az időszakban sertéshús került a leggyakrabban a tányérokra. A következő hónapokban az öregebb, már kissé rágósabb húsú tyúkokat és kakasokat vágták le, melyekből így még ízletes leveseket és sülteket lehetett készíteni. A húsvét elmaradhatatlan eleme az eddigre már megérett, a disznóvágásból visszamaradt sonka volt.
A nyárhoz közeledve a csirkék már kellően megnőnek ahhoz, hogy le lehessen vágni. Ezek a fejlődésben lévő állatok általában egészen novemberig, Márton-napjáig kitartottak. Ezt követően kerültek előtérbe a kacsák és a libák, amik az év végi ünnepi időszak jellegzetes alapanyagai voltak. Karácsonykor jellemzően halat fogyasztottak, ami bár nehezebben volt elérhető a háztájaknál, ám fontos hiedelmek és babonák kötődtek a fogyasztásához.
Hogyan készülnek az ünnepi húsételek?
Most már tudjuk, hogy az egyes ünnepekhez miért kapcsolódnak különböző húsételek. A következőkben azonban néhány tippet hozunk arra, hogy ezeket a legízletesebben el tudd készíteni.
1. Húsvéti sonka titka
A húsvét a 40 napig tartó böjt időszakának végét jelöli, így ilyenkor főszerepet kapnak az ünnepi húsételek. A tökéletes sonka elkészítése rejt magában néhány titkot, de ha ezekre odafigyelünk, akkor garantált a szaftos és zamatos végeredmény.
A sonkát, mivel általában sós, ezért érdemes a főzés előtti éjszaka beáztatni. Ezzel nemcsak a túlzó sósságból veszít, hanem könnyebben meg is puhul. Főzés során a főzőléhez bátran adjunk hozzá hagymát, sárgarépát vagy egyéb gyökérzöldséget és babérlevelet. A sonkát érdemes lassú tűzön készíteni, így megközelítőleg 2 óra alatt omlóssá főzhetjük. Ha szeretnénk biztosak lenni abban, hogy elkészült, akkor hústűvel ellenőrizzük. Hagyjuk, hogy a főzőlevében hűljön le, hogy megőrizze szaftosságát.
2. Márton-napi libapecsenye
A Márton-napi libának elsősorban a combját és a mellét használják fel a lakomához. Zsírossága miatt egy jellegzetes szag is párosul ehhez az ünnepi húsételhez, így érdemes markánsabb fűszereket használni az elkészítése során. A libához rendkívül jól illik a fokhagyma, a fűszerpaprika, a rozmaring, de akár a kömény vagy a szerecsendió is. Kísérletezz bátran az ízekkel! Ha valódi ízbombát szeretnék készíteni, ami kívül ropogós, de belül omlós, akkor pácoljuk be előző nap sóval és fűszerekkel a húst, és helyezzük hűtőbe. Az ízek már a helyén vannak, de hogyan készítsük el a libát. Az egyik legkedveltebb eljárás az úgynevezett konfitálás, amely során körülbelül 140 fokos sütőben lassan sütjük szaftosra.
3. Karácsonyi halsütés
A karácsonyi halsütés során sokakban felmerül a kérdés, hogy mi a tökéletes rántott hal titka? Először is fontos a megfelelő alapanyag kiválasztása. A rántáshoz leginkább a harcsa, a süllő és a ponty illik, vagy ha tengeri halra vágyunk, akkor a tőkehal. Ahhoz, hogy a panír megfelelően tapadjon és az olaj ne fröcsköljön le, itassunk fel minden nedvességet a halfiléről. Ezután a bepanírozott halat közepes lángon lefedve süssük ki. A hal átfordításához használjunk spatulát, mert ha megszúrjuk, akkor nagyon könnyen széteshet.
Neked is megjött a kedved a főzéshez? Nézz körül receptjeink között vagy látogasd meg webáruházunkat, hogy beszerezd a legfrissebb alapanyagokat!
Ha tetszik, amit olvasol, akkor kövess minket Facebookon és iratkozz fel hírlevelünkre!
