Május: az ezernevű hónap hagyományai

Május hónap hagyományai

Pünkösd hava, Tavaszutó hava, az Ígéret hava. Májust több népi elnevezés illeti és sok népi hagyomány övezi. A tavasz utolsó hónapja nyíló virágokkal, friss gyümölcsökkel, a tavasz illatával tölti meg a napjainkat. A májusi terményeket már összeszedtük ebben a bejegyzésben, most jöjjenek a május hónapjához kapcsolódó népi hagyományok!

Májusfa

Ahogy a neve is mutatja, a májusfa állítása ehhez a hónaphoz köthető népi hagyomány. Azonban nem mindenhol ugyanakkor történik a májusfa állítása! Vannak területek, ahol május elsejére virradólag állítják a májusfát és pünkösdkor döntik ki. Más tájegységekre a pünkösdi májusfa állítás jellemző.

A májusfa lehet egy friss csemete, de akár csak egy zöldellő faág is. Jellemzően színes szalagokkal, kendőkkel, finomságokkal díszítik. A legények az éjszaka leple alatt állítják fel a májusfát a hajadon leányok kertjében, ezzel jelezve, hogy ki tetszik nekik a lányok közül.

A májusfa ledöntése, „letáncolása” egy külön mulatság. A falu összegyűlik, a májusfát körbetáncolják, megünneplik a tavasz végét és közben kidöntik a májusfát.

Május havára eső neves dátumok

Ahogy a népi elnevezés is utal rá, májusra szokott esni pünkösd ünnepe. Ez az egyházi ünnep húsvéthoz kapcsolódó keresztény ünnep, a szentlélek eljövetelének ünnepe. A húsvét vasárnap utáni 50. napot hívjük pünkösd vasárnapnak. Pünkösd vasárnap és pünkösd hétfő állami ünnepek, így a vallási ünnepet nem tartók is örülhetnek a hosszú hétvégének.

Fix dátumokhoz kapcsolódó neves napokat is találunk májusban. Pünkösd havára esnek az alábbi ünnepek, népi bölcsességek:

május 1. A munka ünnepe. Ez az állami szabadnap 1890 óta a munka ünnepe Magyarországon, de nemzetközileg is elismert közös ünneppé vált 1891-ben. Ezen a munkaszüneti napon otthon sem szokás nagyobb munkálatokba kezdeni. A hagyomány szerint több helyen majálist, falunapot is szerveznek erre a napra.

május 4. Flórián napja. Szent Flórián a tűzoltók védőszentje, ezért egyes falvakban ezen a napon tilos volt tüzet gyújtani, még a kovácsműhelyekben is kioltották a tüzeket. Más településeken éppen ellenkezőleg, nagy tüzek gyújtásával, táncos mulatsággal ünnepelték a tűzoltók áldozatos munkáját. Szegeden és környékén Szent Flóriánt a sör, a sörfőzés védőszentjének is tartják. A sör „gúnyneve”, amolyan népi elnevezése flóriánvíz volt valamikor.

május 12, 13, 14. Fagyosszentek ünnepe. A népi hiedelem szerint Pongrác, Szervác és Bonifác képesek visszacsalogatni a telet. Megfigyelések szerint ezeken a napokon gyakori volt a fagy, ezért hagyomány lett, hogy csak fagyosszentek után kiültetni a palántákat. A hiedelem szerint ha ezeken a napokon meleg idő van, hűvös nyár várható.

május 25. Orbán napja. Szent Orbán a szőlő, a kocsmárosok és a borral kapcsolatos egyéb foglalkozások védőszentje. A szőlősgazdák ezen a napon gyakran rendeznek mulatságot, akár tábortűzzel, imádsággal is fohászkodnak a védőszenthez. A szőlőtermő területeken hagyománya van a szentnek állított kisebb-nagyobb szobroknak. Ha ezen a napon napsütéses, meleg az idő, akkor virágokkal díszítik Szent Orbán szobrát és még borral is meglocsolják hálájuk jeléül.

Ha nem akarsz lemaradni hasonló érdekességekről és legfrissebb kedvezményeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre, illetve kövesd Facebook-oldalunkat!

Ha tetszik, amit olvasol, oszd meg másokkal!

Ajánlott cikkek