A tavasz és a meleg idő érkezése létfontosságú kérdés volt a főleg mezőgazdasággal foglalkozó magyaroknak. Éppen ezért végeláthatatlan a márciusi hagyományok sora, több népi jóslás kapcsolódik ehhez az időszakhoz. A tél lezárásáról, a farsangi időszakról már írtunk korábban, most következik a tavasz megünneplése a tavaszváráshoz kapcsolódó magyar hagyományok bemutatásán keresztül.
Farsang után: Böjtmás hava
A farsangi mulatozások után megkezdődik a Nagyböjt időszaka. Mivel a Húsvét mozgó ünnep, a hozzá kapcsolódó Nagyböjt kezdete nem dátumhoz kötött, azonban a böjt java része általában márciusra esik. Innen ered a magyar hagyományban elterjedt népies elnevezés: Böjtmás hava, azaz a böjt második hónapja. Használták még a Kos hava kifejezést is, ugyanis a március 21-ével kezdődő új csillagászati év szerint, ekkor kezdődik ugyanis a kos csillagjegy hónapja. A Székelyek Kikelet havának is nevezik a márciust, hiszen ekkor éled a természet.
Népi jóslás
A márciusi hagyományok nagy része az időjáráshoz, népi jósláshoz kapcsolódik. A tavasz érkezése a megélhetést biztosította a magyar hagyományok szerint, hiszen a legtöbben mezőgazdálkodásból tartották fenn családjukat. A magyar hagyomány szerint „ha Böjtmás hava száraz, akkor Szent György hava nedves”, vagyis ha márciusban kevés a csapadék, akkor április esős lesz. Ugyanakkor a „száraz március szép májust jövendöl”. De akár az egész év időjárására is lehet következtetni a márciusi időjárásból: „március, ha nedves, gazdának nem kedvez” valamint „valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben”. Több időjárással kapcsolódó népi jóslás kötődik március egyes napjaihoz is:
- március 9. – „Amilyen az időjárás Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.”
- március 18, 19, 21. – „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.”
- március 21. – „Ha dörög Benedek, 40 napi szárazság jön.”
- március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, vagyis Jézus fogantatásának vallási ünnepe. „Ha ezen a napon rossz az idő, abban az évben rossz tavasz lesz.”
Egyéb márciusi hagyományok
Március 12. Gergely napja. A magyar hagyományban ilyenkor úgynevezett Gergelyjárás volt a falvakban. I. Gergely pápa az iskolák védőszentje, az ő tiszteletére az iskolások jelmezbe bújtak és adományokat gyűjtöttek az iskolások és tanáraik részére. Színdarabbal, énekkel hívták az új gyerekeket iskolába, bemutatták, eljátszották az iskolások életét kedvcsinálás képpen.
Március 21. a tavaszi nap-éj egyenlőség napja, a tavasz és a csillagászati év hivatalos kezdete. Magyarországon ezen a napon van óraállítás, hajnali 2-kor hajnali 3-ra kell állítani az órákat.
Ha kíváncsi vagy hasonló érdekességekre, iratkozz fel hírlevelünkre!
Ha érdekelnek a magyar hagyományok, gasztro-érdekességek, kövesd a Zabosfai Ízőrzők Facebook-oldalát!
